Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársa június 26-án drón segítségével készített felvételeket az újonnan átadott tiszavárkonyi partszakaszról. A videófelvételen az is jól látható, hogy valamilyen keszegfaj nagy csapkodással ívik a kőszórás partközeli részén. Másnap egy rövid terepi mintavételezést tartottunk a helyszínen. A vizsgálat során egy SAMUS 725 MS típusú elektromos halászgép alkalmazásával végeztünk halfaunisztikai felméréseket. A part mentén haladva, a kövek közé beszorulva, egyre gyakoribbak lettek az olyan karikakeszeg egyedek, amelyek testéről a kövezés teljesen fölsértette pikelyt (ezeknek jelentős része már elpusztult). A hasukat enyhén megnyomva, a halakból nagy mennyiségű ikrát tudtunk kinyerni, ami bizonyította, hogy a karika keszeg ívott a kövezésen.
Érdekesség, hogy a karikakeszeg szaporodás szempontjából a fitofil halfajok csoportjába tartozik, amely a definíció szerint kizárólag növényzetre ívó halfajokat foglal magába. A halfaj kőszóráson történő ívása ugyan nem egyedi eset, de nem nevezhető gyakorinak. A kövezésre való ívás - többek szerint - a köveken megtelepedő fonalas algák miatt történik, amely már megfelelő tapadási felületet biztosít a ragadós ikrák számára. A ikra kikeléséhez 4-6 napra van szükség.

Tisztelettel felhívjuk a motorcsónakkal közlekedők figyelmét, hogy Tiszavárkony térségében az elkövetkező egy hétben a lehető legkisebb hullámkeltéssel próbáljanak elhaladni, hogy a hullámzás ne verje le a frissen lerakott ikrákat. 
A karikakeszeg mellet kimutattuk a menyhal (Lota lota), a vágócsík (Cobitis elongatoides), a harcsa (Silurus glanis) és a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által egy hete telepített 3 cm-es ponty ivadékok egyedeit is. Az első tapasztalatok alapján az antropogén kőszórás kedvező élőhelyet biztosít az itt előforduló tiszai halfajoknak. Képünkön egy elpusztult egyed látható.

Sólyom Norbert KÖTIVIZIG Regionális laboratórium