A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szolnoki székháza adott otthont június 17-én a Danube Water Balance (DWB) nemzetközi projekt Tisza-vízgyűjtőhöz kapcsolódó szakmai workshopjának. A rendezvényen több mint negyven magyar, román, szerb, szlovák és ukrán szakértő vett részt, akik a Tisza vízgyűjtőjének vízháztartásával, valamint a jövőbeli vízkészlet-gazdálkodási kihívásokkal kapcsolatos legfrissebb eredményeket vitatták meg.
A Danube Water Balance projekt 2024 januárjában indult az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetésével, az Interreg Duna Régió Program támogatásával. A 20 partnerintézmény együttműködésében megvalósuló kezdeményezés célja olyan, a teljes Duna-medencére kiterjedő, harmonizált vízmérleg-modellezési rendszer kidolgozása, amely támogatja a fenntartható és összehangolt nemzetközi vízgazdálkodást. A projekt egyik legfontosabb eredménye egy közös vízmérleg-számítási módszertan és egy nyílt forráskódú modellezési rendszer létrehozása, amelyet több, határon átnyúló részvízgyűjtőn – köztük a Tisza vízgyűjtőjén – tesztelnek különböző éghajlati forgatókönyvek mellett.
A szolnoki találkozó a projekt egyik mérföldköve, ahol a Tisza vízgyűjtő vízháztartásának a különböző klíma forgatókönyvekre futtatott modellezési eredményeit osztották meg a projekt szakértői a vízgazdálkodásban érintettekkel.
Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója nyitóbeszédében felhívta a figyelmet a projekt fontosságára és a fenntartható vízgazdálkodásra, amely napjainkban a klímaváltozás tükrében komoly kihívás elé állítja a vízgazdálkodás minden szereplőjét.
Csatári Norbert projektmenedzser (OVF) köszöntőjében rámutatott, hogy a Danube Water Balance projekt napjaink egyik legfontosabb vízgazdálkodási kihívására keres választ. Hangsúlyozta a projekt eddigi eredményeinek megismertetését, valamint a nemzetközi együttműködések jelentőségét a klímaváltozás hatásaira adható közös válaszok kidolgozásában.
Mindketten hangsúlyozták, hogy a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás érdekében elengedhetetlen a vízkörforgás változásainak pontosabb megértése és modellezése.
A projekt szakmai hátteréről és célkitűzéseiről Tahy Ágnes, az OVF szakértője elmondta, hogy a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak a vízhiányos időszakok, a csökkenő vízhozamok és a fokozódó párolgás. Előadásában rámutatott, hogy a Tisza vízgyűjtője a Danube Water Balance projekt öt mintaterületének egyike, ahol szinte valamennyi jelentős vízgazdálkodási kihívás megjelenik – az árvizektől és aszályoktól kezdve a vízminőségi kérdésekig. A szakértő kiemelte, hogy a Duna-medence országai közösen kívánnak választ adni az egyre súlyosbodó vízhiány és aszály problémájára egy egységes vízmérleg-rendszer kialakításával.
A program során Kozma Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatója bemutatta a CWatM (Community Water Model) alapú modellezési rendszert és annak Tisza vízgyűjtőre vonatkozó alkalmazását, valamint a különböző éghajlati forgatókönyvek alapján készített szimulációk eredményeit.
A résztvevők Chappon Máté, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakértőjének előadásából megismerhették a DWB projekt központi adattárolási rendszerét. Hangsúlyozta a közös adatkezelés jelentőségét, amely alapvető feltétele a Duna-medence országai közötti egységes vízmérleg-számításnak és a megalapozott vízgazdálkodási döntéseknek.
Bosko Blagojevic és Nikola Santrač, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának kutatói ismertették a projekt keretében fejlesztett Web-GIS platformot. Előadásukban bemutatták azokat a térinformatikai eszközöket és vizualizációs lehetőségeket, amelyek segítségével a projekt eredményei, modellezési adatai és vízmérleg-számításai könnyen hozzáférhetővé és elemezhetővé válnak a szakemberek számára.
A workshop második felében a KÖTIVIZIG szakemberei mutatták be a folyamatban lévő, kapcsolódó kezdeményezéseiket, tevékenységeiket.
Harsányi Gábor műszaki-igazgató helyettes ismertette a LAREDAR – Tavak és tározók a Duna vízgyűjtőjén – Interreg Duna Régió Program által támogatott nemzetközi projektet, amely a tavak és tározók összehangolt üzemeltetésének koncepcióját dolgozza ki az árvízi és kisvizes időszakok kezelésének támogatására. A 2025 tavaszán indult projekt a KÖTIVIZIG vezetésével és 11 partner együttműködésében valósul meg.
Víz Dávid Béla műszaki titkár előadásában a Tisza–Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) vízkészlet megosztó rendszer működését, valamint az elmúlt évek súlyos vízhiányos időszakaiból levont tapasztalatokat ismertette.
A rendezvény zárásaként a résztvevők workshop-beszélgetés keretében vitatták meg a modellezési eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit és a határon átnyúló együttműködés további fejlesztésének irányait. A Danube Water Balance projekt egyik kiemelt célja ugyanis, hogy a Duna-medence országai közösen, összehangolt módszertan alapján készüljenek fel a klímaváltozás okozta vízgazdálkodási kihívások kezelésére.