A rendelkezésre álló operatív vízrajzi adatokból a KÖTIVIZIG vízrajzi szakembereinek számításai szerint 2025-ben 38,3 millió köbméterrel kevesebb víz folyt ki az országból a Tiszán, mint ami befolyt.
A Tisza hazai vízgyűjtő területére belépő és onnan kilépő felszíni vizek havi átlagos vízhozamának különbsége tavaly januárban, márciusban, májusban, júliusban, augusztusban, szeptemberben, októberben és novemberben pozitív, míg februárban, áprilisban, júniusban és decemberben negatív előjelű volt.
Mindez térfogatban kifejezve azt jelenti, hogy 2025-ben, január 1-től december 31-ig 11 670,9 millió köbméter víz folyt be az országba és 10 632,6 millió folyt ki, azaz 38,3 millió köbméter az egyenleg pluszban. Összehasonlításként a Tisza-tó víztérfogata emelt nyári vízszintnél 253 millió köbméter, amelyből 132 millió hasznosítható.
A számítások alapját a Magyarországra belépő vízhozam nyilvántartó állomások napi, reggel 7 órás adatai adták. Ezek a vízgyűjtőn a következők: Tisza (Tiszabecs), Túr (Garbolc), Szamos (Csenger), Kraszna (Ágerdőmajor), Bodrog (Felsőberecki), Sajó (Felsőzsolca), Hernád (Gesztely) Maros (Makó), Fekete-Körös (Sarkad), Fehér-Körös (Gyula), Sebes-Körös (Körösszakál), Berettyó (Pocsaj). A Borzsa, mint mellékfolyó nincsen benne a vízmérlegben, miután nem áll rendelkezésre vízhozam adat.
2025-ben a Tisza magyarországi részvízgyűjtő területére átlagban 383,7 mm csapadék hullott, ami térfogatban kifejezve mintegy 17,8 köbkilométer. Ebből a mennyiségből – figyelembe véve az evapotranszspirációt is – megközelítőleg 2,49 köbkilométer a területen maradt, tározódott, illetve beszivárgott a talajba.
Fotó: Kara Róbert