A rendelkezésre álló operatív vízrajzi adatokból a KÖTIVIZIG vízrajzi szakembereinek számításai szerint 2025 első tíz hónapjában 225,6 millió köbméterrel kevesebb víz folyt ki az országból a Tiszán, mint ami befolyt.
A Tisza hazai vízgyűjtő területére belépő és onnan kilépő felszíni vizek havi átlagos vízhozamának különbsége januárban, márciusban, májusban, júliusban, augusztusban, szeptemberben és októberben pozitív, míg februárban, áprilisban és júniusban negatív előjelű volt.
Mindez víztérfogatban kifejezve azt jelenti, hogy január 1-től október 31-ig 9 569,5 millió köbméter víz folyt be az országba és 9 343,9 millió folyt ki, azaz 225,6 millió köbméter az egyenleg pluszban. Összehasonlításként a Tisza-tó víztérfogata emelt nyári vízszintnél 253 millió köbméter, amelyből 132 millió hasznosítható.
A számítások során a Magyarországra belépő vízhozam nyilvántartó állomások napi, reggel 7 órás adataival dolgoztunk. A vízgyűjtőn: Tisza (Tiszabecs), Túr (Garbolc), Szamos (Csenger), Kraszna (Ágerdőmajor), Bodrog (Felsőberecki), Sajó (Felsőzsolca), Hernád (Gesztely) Maros (Makó), Fekete-Körös (Sarkad), Fehér-Körös (Gyula), Sebes-Körös (Körösszakál), Berettyó (Pocsaj). A Borzsa, mint mellékfolyó nincsen benne a vízmérlegben, miután nem áll rendelkezésre vízhozam adat.
Idén október 31-ig a Tisza magyarországi részvízgyűjtő területére átlagban 326,8 mm csapadék hullott, ami térfogatban kifejezve mintegy 15,2 köbkilométer). Ebből a mennyiségből – figyelembe véve az evapotranszspirációt is – megközelítőleg 2,13 köbkilométer a területen maradt, tározódott, illetve beszivárgott a talajba.
FOTÓ: Rózsa Helga