Széchenyi logo
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 56 501 900

A vízrajzi tevékenység bemutatása

A vízrajzi tevékenység bemutatása

1. A Vízrajzi Szolgálat célja

Magyarország számára a természetes vizekkel kapcsolatos információk rendelkezésre állása, előállítása – földrajzi helyzetéből adódóan – nemzetgazdasági érdek. A felszíni vízkészletek vonatkozásában azért, mert ezek változását szinte teljes egészében határainkon kívüli események befolyásolják, s így nem, vagy csak csekély mértékben tudunk rájuk hatni, minek következtében túl nagy terheket rak a gazdaság vállára (hiszen a rendelkezésre állása meglehetősen szélsőséges: esetenként túl sok, máskor meg túl kevés). A felszín alatti vízkészletek esetében pedig azért, mert – bár a környező országokhoz képest ugyan nagyobb készlettel rendelkezünk és azokhoz képest talán könnyebb a hozzáférésünk – a felszínihez képest nehezebb és költségesebb hozzájutni, továbbá jóval hosszabb a megújulási ideje, következésképpen korlátozottabb a rendelkezésre álló mennyisége is; minek következtében fokozott védelmet, gondoskodást igényel.
A vízkészletekre vonatkozó adatok gyűjtése és kezelése hazánkban már több mint száz éves múltra tekint vissza. Az elődök által megkezdett munkát az ötvenes évektől a VITUKI fejlesztette tovább, majd a hetvenes évektől a VITUKI szakmai irányításával, később koordinálásával fokozatosan átvették a vízügyi igazgatóságokon létrehozott vízrajzi egységek. E szervezetek vízrajzi egységeiből áll össze a magyar Vízrajzi Szolgálat, melynek személyi állománya ma mintegy 150 fő.
A vízrajzi munka összetett tevékenység. Jellemzően több, egymástól igen eltérő szakmának, szakterületnek a különböző mértékű ismeretét kívánja meg. Ezek a terepen végzett segédmunkától kezdve különböző mechanikai, elektrotechnikai, geodéziai, méréstechnikai ismereteket igényelnek, továbbá nem nélkülözhetők az adatfeldolgozással kapcsolatos ismeretek sem, mint ahogyan a mindenkori legkorszerűbb számítástechnikai/informatikai tudás sem. Végül, de nem utolsó sorban, az adatok feldolgozásához, elemzéséhez, az előrejelzésekhez igen magas szintű hidrológiai, hidraulikai és matematikai tudásra van szükség, illetve újabban szükség van ezek modellezésével kapcsolatos tudásra is. 
Tudomásul kell venni, hogy a vízrajz a vízgazdálkodás “tudásbázisa”, a vízgazdálkodási tevékenység “hajtómotorja”.
A vízrajzi munkát az immár több mint 100 éves tapasztalatok szerint csak sokéves időléptékekben gondolkodva lehet jól végezni .A vízrajzi tevékenység irányítását a Belügyminisztérium, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a mérőhálózat üzemeltetését 12 területi vízügyi igazgatóság végzi. Jogi keretként a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény (Vgtv.), annak módosításai, valamint a kapcsolódó jogszabályok, rendeletek szolgálnak. A vízrajzi feladatok ellátása állami feladat, amelyet a 45/2014. (IX. 23.) BM rendeletben foglaltak alapján látunk el.

2. Hidrometeorológiai jellemzők

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területe a Tisza magyarországi szakaszának középső részén, a Tisza két oldalán helyezkedik el. Általában a kis esésű tiszai középső szakaszra jellemző sajátosságok a meghatározók. A sokévi átlag csapadék 525,6 mm (1963-2020 év közötti időszakot vizsgálva) a legkevesebb csapadék 1992-ben esett 341,3 mm, ezzel szemben a legtöbb csapadék 2010-ben 929,4 mm. A csapadék mértéke mind az évek között, mind éven belül az egyes hónapok között rendkívüli szélsőségeket mutat, ami miatt a területet egyrészt a pusztító aszályok, másrészt a jelentős árvizek, belvizek veszélyeztetik. A vízben bő és vízben szegény időszakok szélsőségei időben egymáshoz nagyon közel eshetnek. Jellemző lehet még a jelentősen eltérő területi átlagcsapadékok bekövetkezése is. A sokéves havi átlagot vizsgálva 1963-tól a legkevesebb csapadék márciusban fordul elő a sokéves átlag 29,9 mm, a legcsapadékosabb hónap pedig a június, a júniusi sokéves átlag csapadék 66,9 mm.
A hőmérsékleti viszonyok az országos értékek közelében vannak. A sokévi minimális hőmérsékletet 1987. januárjában észlelték, amikor -24,8 °C volt, a maximális hőmérsékletet 2007. júliusában mérték, melynek értéke 40,8 °C volt, a sokéves átlag hőmérséklet 1963-óta pedig 10,7 °C. Az Igazgatóság területén átvonuló folyók vízjárása igen szélsőséges. A Tisza vízjátéka meghaladja a 13 m-t. A folyó minimális vízszintje Szolnoknál 2022. 08.07-én (-291 cm), míg a maximális 2000. 04. 19-én (1041 cm) volt. A vízhozamok hasonló szélsőséges értéket mutatnak: a maximális vízhozam 2610 m3/s (2000-ben), a minimális 58,7 m3/s (1992-ben). Az Igazgatóság területe jellemzően sík, csak az É-i és ÉNY-i perem részek rendelkeznek nagyobb eséssel, így a csapadék jelentős hányada levezető hálózat nélkül helyben marad.

3. Mérő-és megfigyelő rendszer

A vízrajzi feladatok ellátásához a KÖTIVIZIG-nél üzemeltetett ISO 9001:2015 integrált minőségirányítási rendszerben foglaltak adják a keretet, előírásai szerint végeztük a mérés, észlelés, adatgyűjtés, adattovábbítás, ellenőrzés, feldolgozás, felülvizsgálat, adatok elhelyezése az adatbázisokban, értékelés, adatszolgáltatás, dokumentációk kezelése, továbbképzések, oktatások feladatait.
A mérések, észlelések folyamatosságát 161 fő (114 fő saját és 47 fő közfoglalkoztatott) észlelővel látjuk el.
Előírásainknak megfelelően tervszerűen minden állomásunkat évente egyszer az észlelővel illetve a szakaszmérnökségi előadóval közösen felkeressük, állapotfelvételi lap kitöltésével rögzítjük az állomás állapotát, a szükséges intézkedéseket, a felelősöket és a határidőket.
A KÖTIVIZIG-nél decentralizáltan működik a vízrajzi tevékenység, ezen kívül nem teszünk különbséget törzs és üzemi állomások adatgyűjtése, ellenőrzése, adatfeldolgozása, üzemeltetése és karbantartása között. Ha észlelünk, akkor az adat egy adatbázisban és a feldolgozottsága egyenszilárdságú legyen. Észlelni csak megfelelően, jó minőségben szabad.

Állomáshálózat számokban:

Felszíni, vízmérce állomások: 26 db törzsállomásunk és 56 db üzemi állomásunk van
Az üzemi állomások üzemeltetése, észlelése a törzsállomásokéval azonos szinten történik.

Vízhozammérő szelvények: A folyami csomóponti vízhozam-mérő szelvények száma 5 db Tisza Tiszabábolna, Kisköre, Szolnok, Tiszaug, Zagyva Jásztelek. 
A Regionális Laboratóriummal közösen a kisvízfolyásokon a VKI-hez kapcsolódóan méréseket végzünk. A méréseket a központi Vízrajzi Mérőcsoport és a Szakaszmérnökségek vízrajzos területi felelősei végzik el.

Felszín közeli talajvízkút hálózat: Az Igazgatóságunk területén 400 db felszín közeli állomás van, ebből törzsállomás 161 db, üzemi állomás 239 db. Összesen 86 db távjelzős, 16 db regisztrálós, és 298 db kézi észlelésű talajvízállomás van.

Felszín alatti kút (rétegvízkút) hálózat: Igazgatóságunk területén 18 db törzs és 16 db üzemi felszín alatti állomás van, melyek közül 15 db regisztrálóval van felszerelve. 

Hidrometeorológiai állomások: 16 db (ebből 11 db Boreas típusú) hidrometeorológiai állomás lefedi az igazgatóságunk területét, melyből 11 db Boreas állomás, 2021-ben a Karcagi Gábor Árvízvédelmi Gyakorlóközpont területén került kialakításra egy digitális hidrometeorológiai műszerkert.

Csapadékmérő állomások: Igazgatóságunk területén 65 db kézi észlelésű Hellman rendszerű csapadékmérő állomás üzemel.

Párolgásmérés: 2013. augusztusában a kiskörei hidrometeorológiai állomásra és a bánhalmai csatornaőrházhoz telepítettünk párolgásmérő kádakat. Azóta a mérések folyamatosan történnek április 1 és október 31 közötti időszakban az észlelése különösen fontos az aszályos hónapokban.

Aszálymonitoring: Az elmúlt évben 1 db újabb aszálymonitoring állomás került üzembe helyezésre Igazgatóságunk területén (Szolnok külterülete), mellyel együtt így már Az Igazgatóságunk területén 9 db aszálymonitoring állomás található.

Zavarosságmérés: A szolnoki szakaszmérnökség területére a Tiszán zavarosságmérő lett telepítve 2021. nyarán. A műszer mérési eredményei alapján a  folyó által szállított lebegtetett hordalék mennyiségi becslésének kutatását tűztük célul.

Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központ (TÁREK)

A Tisza-völgy folyóin az elmúlt évtizedekben kialakult jelentős árhullámok szintje veszélyesen megközelítette, egyes esetekben meghaladta az árvízvédelmi töltések kiépített koronaszintjét. Az ilyen árhullámok biztonságos levezetésénél és kezelésénél jelentős szerepet kapnak a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében eddig megépített árvízcsúcs-csökkentő tározók. Az árvízvédekezés eszköztárának ily módon történt bővülése nyilvánvalóan szükségessé teszi az árvízvédekezés gyakorlatának és üzemirányításának a felülvizsgálatát. A megvalósult tározók száma, kapacitása, nem kevésbé az üzemelési tapasztalatok már lehetővé teszik, hogy rendszerbe szervezve a mindenkori helyzethez igazodóan a legkedvezőbb árapasztást megcélzó üzemvitelt alakítsunk ki. Ezért a vízügyi ágazat 2017-2019. közötti időszakban lezajlott projektfejlesztés eredményeként létrehozta a TÁREK szakcsoportot, amelynek fő feladatai közé tartozik az árapasztó tározók összehangolt üzemirányításának megteremtése. A TÁREK békeidőben a KÖTIVIZIG Vízrajzi Osztálya alá tagozódik be, míg védelmi időszakban – törzsvezetői elrendelés esetén – az OMIT szakcsoportjaként végzi feladatait.