Magyarország

Címlap Rólunk Jeles események, érdekességek Megemlékezés a Mirhó-gát építésének 230. évfordulójára

Megemlékezés a Mirhó-gát építésének 230. évfordulójára

A Mirhó-gát építésének 230. évfordulója és a Tisza-völgyi munkálatok megindításának 171. évfordulója apropóján október 7-8. között Kisújszálláson, a Vigadó Kulturális Központ nagytermében közéleti személyiségek, gazdálkodók, professzorok és vízügyi szakemberek tartottak előadást a Tisza-völgy rendezésének történelmi szükségszerűségéről, következményeiről és a jövőbeni feladatokról. A konferenciát dr. Fazekas Sándor földművelési miniszter nyitotta meg.

Az Alföldkutatásért Alapítvány szervezte rendezvény ideje alatt a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által összeállított Tisza-völgy vizes múltja és jelene című kiállítást tekinthették meg a résztvevők, melyet a KÖTIVIZIG igazgatója, Lovas Attila nyitott meg. A konferencián a sokarcú Tisza-tóról tartott előadást Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök.
Az eseményen elhangzott: a Mirhó-gát megépítése a Tiszántúl első ármentesítő munkájának eredménye, amely a Kisújszállás, Karcag, Kenderes, Kunhegyes földjeit hivatott védeni, csaknem 100 évvel megelőzve a Tisza-völgy szabályozásának munkálatait. Akkor és mai is az volt a cél, hogy a gazdálkodók, politikusok és vízmérnökök összefogásával a megművelhető területeket megvédjék, és a mezőgazdaság fejlődését előmozdítsák.
A nagy tettet elődeink végrehajtották. A Tiszát gátak közzé szorították, az utódok - figyelve a megváltozott körülményekre - a VTT keretében árvízszint-csökkentő tározókat létesíttek, jelenleg hullámteret rendeznek, és a Tisza-tó és csatornák üzemeltetésével vízkészletet biztosítanak az eredményes gazdálkodáshoz.
Mint a konferencián megfogalmazódott, a sikeres gazdálkodás alapvető feltételei adottak, mégis van egy tényező, ami vízügyes berkekben és jól működő gazdaságokban is ismert és további fejlődés útja lehet a mezőgazdaságban: A földet mindenütt arra és olyan mértékig használjuk, amire a legalkalmasabb és nem okoz károsodást.
Kicsit bővebben alátámasztva a Karcagi Kutatóintézet és a gazdálkodók tapasztalataival: Azt a földet öntözzük, amelyik talajadottsága alapján öntözésre alkalmas. Olyan minőségű vízzel öntözzünk, amely paraméterei alapján alkalmas öntözésre. Alkalmazzunk korszerű agrotechnikát. A szántást helyettesítő talajművelési módok nem szárítják a talajt. Alkalmazzunk mélylazítást, amely a talaj mélyebb rétegeibe vezeti a vizet. Három AK értékű földön is lehet eredményesen gazdálkodni. A köles megél a rossz vízgazdálkodású talajon is. Másodvetésként is alkalmazható és jól felhasználható növény. Lehetőség rejlik a szántó területek egységét megbontó kivett anyaggödrök víztározóvá történő alakításában is.
A jövő a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodás és előrelátás lehetőségében van, csak ehhez, a megszokott, berögzült agrotechnikát és gazdálkodást fel kell adni és ismerni kell termőterületünk minden egyes tulajdonságát – összegezhetőek az elhangzottak.
Az esemény másnapján az Alföldkutatásért Alapítvány Kisújszállás és a KÖTIVIZIG közösen koszorúzta meg Illéssy János egykori nagykunkapitány, a Tisza-szabályozás egyik kezdeményezőjének szobrát. Koszorút helyeztünk el emellett az Abádszalókon lévő Mirhó-emlékkövön, Tiszaburán, a Szapáry-emlékhelyen, valamint Tiszadobon, az Urkumi magaslaton Gróf Andrássy Gyula, Gróf Széchenyi István és Vásárhelyi Pál tiszteletére kialakított hármas emlékművön.

Fejér László a vízszabályozás kényszeréről készített történeti írása az alábbi linken olvasható:

http://kotivizig.vizugy.hu/doksik/2017_vizszabalyozas_kenyszerenek_megjelenese.pdf