Magyarország

feed-image

  • Előző
    Következő
  • Védekezési információk

    Az ár- és belvíz védekezéssel kapcsolatos aktuális információk.

    Bővebben...

  • Tisza-tó

    A tározó üzemeltetésével kapcsolatos információk, érdekességek.

    Bővebben...

  • Víz világnapja

    Az eseményhez kapcsolódó pályázati felhívások kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

    Bővebben...

Széchenyi-emlékév

Gróf Széchenyi István neve mindenki számára ismert: amellett, hogy ő „a legnagyobb magyar”, ő az egyik legismertebb és legelismertebb is. Annak apropóján, hogy az idei évet a Széchenyi Tudományos Társaság (SZTT) Széchenyi emlékévnek nyilvánította, érdemes röviden áttekinteni azt a nem mindennapi életutat, mely az akkori Magyarország gazdasági, tudományos és kulturális fejlődésére, ezeken keresztül pedig mai életünkre is olyan jelentős hatást gyakorolt.

Széchenyi 1791. szeptember 21-én született Bécsben. Apja gróf Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Tolnai Festetics Julianna grófnő. Hat gyermekük közül István volt a legfiatalabb, aki gyermekkora java részét Bécsben és Nagycenken töltötte. Neveltetése kiváló szaktanárok keze alatt történt, az így elsajátított nagyfokú jártasságának köszönhető, hogy később oly sok területen mozgott rendkívül otthonosan. Bár olaszul és franciául is tanult, az első számú nyelv a családban a magyar volt, a rendszeres évi vizsgákat apja elvárásainak megfelelően nyilvános iskolákban kellett teljesítenie.
A napóleoni háborúk megszakították tanulmányait, ugyanis két fivérével együtt katonának állt. A seregben is kiválóan helyt állt, és amellett, hogy hamarosan főhadnagyi rangig jutott, az ezred pénztárának kezelését is rábízták. A harctéren többször is bizonyítot-
ta bátorságát, szabadidejében pedig a térképészet rejtelmeiben merült el. Akkor is a seregnél maradt, amikor testvérei hazatértek, és összesen tizenhét éves katonai pályafutása alatt kapitányi rangig jutott, mely mellett számos kitüntetéssel jutalmazták rátermettségéért.

Bővebben...

 

Felszíni vízkészlet

A megyében 4 jelentős vízfolyás (Tisza, Zagyva, Hármas-Körös, Hortobágy-Berettyó) és számos belvízi- és öntözőcsatorna található.
A Tisza vízkészlete a térségi vízgazdálkodás kulcsa, ezért a jobb kihasználás érdekében 1973-ban üzembehelyezésre került a Kiskörei Vízlépcső, amely a Tisza vízkészletének szétosztásában kulcsszerepet tölt be. A vízlépcső és a hozzá tartozó öntözőrendszerek komplex vízgazdálkodási létesítmények, elsődleges céljuk a Tisza-völgy mezőgazdasági termőerejének stabilizálása, az öntözővíz, az ipar fejlesztéséhez és a lakosság ivóvízellátásához szükséges vízmennyiség biztosítása. A Tisza-völgyi víz-szétosztási rendjének megfelelően (00698/1/2000. sz. OVF) a Kiskörei rendszerből 66,3 m3/s vízhozam vezethető ki az öntözőrendszerekbe (Tiszafüredi, Nagykunsági, Jászsági). Ebből 16 m3/s kerül átadásra a Körös-völgybe. Természetesen a Jászsági öntözőcsatorna meghosszabbításával, melynek megvalósulásával a Zagyva és a Tarna vízfolyások vízpótlása is megoldódna, az adatok módosulhatnak.

Bővebben...

 

Felszín alatti vízkészlet

Igazgatóságunk területén kiemelt szerepe van a felszín alatti vízkészleteknek is. Különösen a rétegvizeknek és a hévizeknek, melyek nélkül ma már nehéz lenne elképzelni az életet a Közép-Tisza vidéken. Szolnok város és a környezetében lévő hat kisebb település kivételével - melyek a szolnoki felszíni vízműről kapják ivóvizüket - ezekre a vízkészletekre alapul a közcélú vízellátás egésze. Hasonlók mondhatók el az ipari vízellátásról, valamint a nem öntözési célú mezőgazdasági vízigényt is sok helyen nagyrészt csak felszín alatti vízkészletekből lehet biztosítani.
A KÖTI-KÖVIZIG területén közel 5000 db regisztrált (kataszterezett) kút van, melyeknek azonban jelentős része nem tekinthető üzemelőnek.

Bővebben...

 

A KÖTI-KÖVIZIG működési területén az április közepén lehullott csapadék jelentős belvízfoltokat eredményezett, melyek légifotók segítségével kerülnek kiértékelésre.

Az év elején hó és eső formájában lehullott jelentős mennyiségű csapadék a tél végi hóolvadást követően telítette a talajtakarót, így az áprilisban lehullott további csapadék a mezőgazdasági művelés alatt lévő mélyfekvésű helyeken összegyülekezett. Az Igazgatóságunk területén április 16-án - kisrepülőről készített légi felvételek segítségével - belvízfoltok térképezésére került sor. Ezen 800 méter magasságból készített felvételek jól szemléltetik és hasznos információval szolgálnak az elöntött területek nagyságáról és elhelyezkedéséről. A légifotók térképi feldolgozása és szakmai kiértékelése folyamatban van, feltehetően április végére elkészül és így fontos információt szolgáltat a jelen és jövőbeli szakemberek részére egy tavaszi belvízi állapotban rögzített elöntési térkép és tanulmány formájában.

Víz alatt az épülő Hanyi-Tiszasülyi tározó megvalósulás alatt lévő töltésének nyomvonala

Bővebben...

 

A vízügy története


Az emberiséggel szinte egyidős a vízhasználat és a vízkárok elleni védekezés. A Föld minden ismert kultúrája szoros kapcsolatban volt a vízgazdálkodással. A vízfolyások biztosították az ivó- és öntözővizet, talajerőpótlást, halászat révén élelmet adtak, elősegítették a közlekedést és az idegenek elleni védelmet. A vízkárok elleni védekezés már a települések helyének kiválasztásában megnyilvánult.

Az Alföld több mint 50 %-a - közel 2 millió ha - árterület. Fél millió hektárnyi területen állandó vízborítás volt. Ilyen körülmények között érthető, hogy a honfoglalást követő századokban gyorsan kialakult az ártéri vagy fokgazdálkodás.

Az ártéri gazdálkodás alapja az ártéri fok- csatornarendszer, mellyel a halastavak vízellátását, öntözés, kenderáztatás, vízimalmok és viziszállítás üzemét megoldották.

Bővebben...

 

Igazgatóságunk története


Az 1060/1953. (IX.30.) Korm. határozat alapján 1953. október elsején kezdte meg működését az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a területi munkát végző 11 Vízügyi Igazgatóság.
Az akkor még Szolnoki Vízügyi Igazgatóság az Árvízvédelmi és Folyamszabályozási, Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatalokból alakult. Az igazgatóság ekkor kialakított szervezte a következő volt: a központban árvízvédelmi, belvízvédelmi, folyamszabályozási, öntözési, személyzeti, valamint pénzügyi és üzemgazdasági csoport jött létre. Irányítása alatt pedig hét kirendeltség (Szolnok, Jászkisér, Abony, Jászberény, Tiszaroff, Cibakháza és Mezőtúr) valamint két felügyelőség (Karcag és Kisújszállás) működött.

 

Bővebben...

 

Elérhetőségek

Közép-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság

5002 Szolnok,Boldog Sándor István krt.4. Pf.: 63.
Tel: 36-56-501-900,36-56-423-422
Fax: 36-56-343-801, 36-56-501-951

Bővebben...

 

Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Tudományos Tanács

A hazai vízgazdálkodás kiemelt fejlesztési feladatai

Pályázati felhívás

Nagyvízi Mederkezelési Tervek

OMSZ: Égkép Tisza-tó

Gátközlekedési eng.

Országos Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv

ONLINE vízügyi szótár
Felettes Szervezet

A kiskörei hallépcső
Látogató számláló
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa872
mod_vvisit_counterTegnap938
mod_vvisit_counterEzen a héten3594
mod_vvisit_counterMúlt héten11002
mod_vvisit_counterEbben a hónapban19552
mod_vvisit_counterMúlt hónapban35209
mod_vvisit_counterÖsszesen4002800