Magyarország

feed-image

  • Előző
    Következő
  • Védekezési információk

    Az ár- és belvíz védekezéssel kapcsolatos aktuális információk.

    Bővebben...

  • Tisza-tó

    A tározó üzemeltetésével kapcsolatos információk, érdekességek.

    Bővebben...

  • Víz világnapja

    Az eseményhez kapcsolódó pályázati felhívások kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

    Bővebben...

Emléktábla a hős tiszai árvízi hajósnak

 

A múlt emlékeit is mentik a vízügyesek

 

Helyére került a szolnoki gyalogos-kerékpáros Tisza-híd szerkezetének utolsó eleme

2010. november 7.-én, vasárnap délelőtt a szolnoki gyalogos-kerékpáros Tisza-híd szerkezetének utolsó eleme, a záróív is beemelésre került. A jobb és bal parti hídfőknél, és a hullámtérben teljes erővel folynak a további munkálatok. A műszaki átadás kezdete várhatóan 1 hét múlva lesz.

Bővebben...

 

Tisza-tó Kéri Brigitta verse

Tisza –tó

Hol a nap kel és a madarak csendben énekelnek,
Kis csónak szeli ott át a szőke Tisza vizet.
Apró élőlények vigyázzák a tavat,
Alakítják, formálják szép otthonukat.

De nem kíméli őket sem az ár,
Örök küzdelem s túlélés az ár.
S ha a természet csapásait már megszokták,
Az ember akaratát még mindig megbánják.

Csendesen pihenget éli életét,
Öregszik, alszik és még remél.
Ifjú korában erős volt és makacs,
Mára már öreg lett és szakadt.

Hátát a hajók korbácsa szabja,
Lábát tördelik a sátrak tábora.

Megnyugvást szívében csak
A szent holtágak hoznak,
Maga megújulását már
Nem sokáig bírja.

Csendben sír, senki nem hallja?
Segíts, segíts suttogja halkan.


Szolnok, 2010. április 16.

Kéri Brigitta

 

Vízrendezés helyzete a Közép-Tisza vidékén

A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság illetékességi területe szinte teljes egészében az Alföld síkvidékén helyezkedik el. A folyószabályozási munkák előtt rendszeresen vízjárta területeken mára művelt mezőgazdasági-, lakó,- és iparterületek találhatóak. Az ember számára is élhető környezet pedig elképzelhetetlen a káros felszíni elöntések minél rövidebb idő alatti elvezetése nélkül. A modern vízrendezés feladata azonban nem merül ki ennyiben, a vízkészletek időben kiegyenlítése érdekében a károkozás mentesen visszatartható vízmennyiségek megtartását, belvízgazdálkodást is meg kell valósítania.

Bővebben...

 

Széchenyi-emlékév

Gróf Széchenyi István neve mindenki számára ismert: amellett, hogy ő „a legnagyobb magyar”, ő az egyik legismertebb és legelismertebb is. Annak apropóján, hogy az idei évet a Széchenyi Tudományos Társaság (SZTT) Széchenyi emlékévnek nyilvánította, érdemes röviden áttekinteni azt a nem mindennapi életutat, mely az akkori Magyarország gazdasági, tudományos és kulturális fejlődésére, ezeken keresztül pedig mai életünkre is olyan jelentős hatást gyakorolt.

Széchenyi 1791. szeptember 21-én született Bécsben. Apja gróf Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Tolnai Festetics Julianna grófnő. Hat gyermekük közül István volt a legfiatalabb, aki gyermekkora java részét Bécsben és Nagycenken töltötte. Neveltetése kiváló szaktanárok keze alatt történt, az így elsajátított nagyfokú jártasságának köszönhető, hogy később oly sok területen mozgott rendkívül otthonosan. Bár olaszul és franciául is tanult, az első számú nyelv a családban a magyar volt, a rendszeres évi vizsgákat apja elvárásainak megfelelően nyilvános iskolákban kellett teljesítenie.
A napóleoni háborúk megszakították tanulmányait, ugyanis két fivérével együtt katonának állt. A seregben is kiválóan helyt állt, és amellett, hogy hamarosan főhadnagyi rangig jutott, az ezred pénztárának kezelését is rábízták. A harctéren többször is bizonyítot-
ta bátorságát, szabadidejében pedig a térképészet rejtelmeiben merült el. Akkor is a seregnél maradt, amikor testvérei hazatértek, és összesen tizenhét éves katonai pályafutása alatt kapitányi rangig jutott, mely mellett számos kitüntetéssel jutalmazták rátermettségéért.

Bővebben...

 

Felszíni vízkészlet

A megyében 4 jelentős vízfolyás (Tisza, Zagyva, Hármas-Körös, Hortobágy-Berettyó) és számos belvízi- és öntözőcsatorna található.
A Tisza vízkészlete a térségi vízgazdálkodás kulcsa, ezért a jobb kihasználás érdekében 1973-ban üzembehelyezésre került a Kiskörei Vízlépcső, amely a Tisza vízkészletének szétosztásában kulcsszerepet tölt be. A vízlépcső és a hozzá tartozó öntözőrendszerek komplex vízgazdálkodási létesítmények, elsődleges céljuk a Tisza-völgy mezőgazdasági termőerejének stabilizálása, az öntözővíz, az ipar fejlesztéséhez és a lakosság ivóvízellátásához szükséges vízmennyiség biztosítása. A Tisza-völgyi víz-szétosztási rendjének megfelelően (00698/1/2000. sz. OVF) a Kiskörei rendszerből 66,3 m3/s vízhozam vezethető ki az öntözőrendszerekbe (Tiszafüredi, Nagykunsági, Jászsági). Ebből 16 m3/s kerül átadásra a Körös-völgybe. Természetesen a Jászsági öntözőcsatorna meghosszabbításával, melynek megvalósulásával a Zagyva és a Tarna vízfolyások vízpótlása is megoldódna, az adatok módosulhatnak.

Bővebben...

 
Nagyvízi Mederkezelési Tervek

OMSZ: Égkép Tisza-tó

Gátközlekedési eng.

Felettes Szervezet

ONLINE vízügyi szótár
Országos Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv

A kiskörei hallépcső
Látogató számláló
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa1224
mod_vvisit_counterTegnap2469
mod_vvisit_counterEzen a héten18374
mod_vvisit_counterMúlt héten21775
mod_vvisit_counterEbben a hónapban80353
mod_vvisit_counterMúlt hónapban44199
mod_vvisit_counterÖsszesen3793906